Alkotmánysértőnek bizonyult a hírszerzés bevonása a bűnüldözésbe

Az alkotmánybíróság már 2016-ban megszüntette a SRI által a bűnvádi eljárások keretében - főleg korrupciós ügyekben - végzett lehallgatások jogalapját, ezért az akkori, Dacian Ciolos vezette szakértői kormány sürgősségi rendeletben szögezte le, hogy a titkosszolgálat nem gyakorolhat nyomozóhatósági jogkört, kivéve amikor a nemzetbiztonsággal és terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények gyanújával elrendelt titkos információgyűjtésre kap felhatalmazást. A rendelet lehetővé tette, hogy az érintett ügyészségek, amelyek korábban a SRI "szolgáltatásait" vették igénybe, saját embereikkel, de a SRI infrastruktúráját használva folytassák a lehallgatásokat.

A román kormány által elfogadott sürgősségi rendeletek azonnal hatályba lépnek, de a végrehajtó hatalom beavatkozását a jogalkotásba utólag a parlamentnek is meg kell erősítenie, módosítania vagy elvetnie. Ebben az esetben a parlament csaknem öt évvel később, tavaly novemberben erősítette meg (módosítás nélkül) a Ciolos-kormány lehallgatásokról hozott rendeletét. Ezt követően az alapjogi biztos és 51 törvényhozó is alkotmányossági óvást emelt a 283 szavazattal (alig 10 ellenszavazat és 8 tartózkodás mellett) megerősített jogszabály ellen.

Az ombudsman szerint sérti a jogállamiságra és a polgárok jogbiztonságára vonatkozó alkotmányos előírást az, ha egy titkosszolgálatot bármilyen módon a büntetőeljárás részesévé tesznek, még akkor is, ha nem kezdeményezője, hanem végrehajtója egy titkos megfigyelésnek.

Az ombudsman óvásának helyt adva az alkotmánybíróság most hatálytalanította azokat a cikkelyeket, amelyek lehetővé tették, hogy a bűnvádi eljárásba a SRI-t is bevonják. A taláros testület döntése nyomán a 2016-os sürgősségi kormányrendelet többi előírása érvényben marad, a rendelet parlamenti megerősítésének - és immár módosításának - eljárását azonban elölről kell kezdeni.

Romániában a korrupcióellenes ügyészség (DNA) befolyásos politikusok és üzletemberek százait juttatta rács mögé titkos megfigyelésekkel szerzett bizonyítékok alapján, a DNA célkeresztjébe került politikusok szerint azonban a vádhatóság valójában a SRI "furkósbotjaként" működött, titkosszolgálati megrendelésre távolítva el a közéletből azokat, akik nem teljesítették a "mélyállam" elvárásait.